2008. január 25., péntek

Szenvedéstörténet

Attival játsztam tegnap egy 13 frémes rémes gémet, hehe...
Szóval, elhoztam ezt is, de csak egy paraszthajszálon múlott. Az eleje marha jó volt, viszonylag hamar elléptem, egészen 7-2-ig, mint kés a vajon. Ott aztán történt valami, mentális megzuhanás, vagy mi, vagy csak egész egyszerűen magára talált a csávesz, mert utána már egyet sem birtam megnyerni. Igy lett 7-6 ide. Ippeghogy. 7-4-nél még nagy volt a pofám, mondtam neki, hogyha a következő kettőt nem nyeri meg, akkor a neve egyenlő örök szégyen, hehe, rötyögtünk. De megnyerte, igy elkerülte ezt a felettébb kellemetlen szituációt. Extraszar formámat csak egy kiváló lökés tudta valamelyest feledtetni, figyi, lekekszelem (figyelmes - remélem van ilyen - olvasóim talán emlékeznek még Janisógor esetére, amikor a vesztes parti után hazament, felkeltette Hugit, és kekszekkel eljátszotta neki, hogy milyen hihetetlen lökéssel kapott ki, muhaha..)
Sz'al, a piros fedésben, fekete takarta, kb. 20 centivel a fekete mögött volt, de a négyes zseb felé szabad úttal. A fehér, a fekete, és a piros tökéletes sznúkerben. Feketétől 15 centire áll a lila. Megfejtés: Fehér bal felsővel ráguritva a lilára (lila utána el középre, haha), onnan tovább rámegy a pirosra és szépen benyomja a négyesbe. Nagyon tetszett!

Csávesz parti közben elkezdte megfejteni, hogy talán mégsem jó neki a szúker dákó, kevés a kicsi spicc. Naja. Ezt pofázom másfél éve.

Nincsenek megjegyzések: