2007. március 30., péntek

Kiteccik menni, ahol beteccett jönni...

A cimben idézett hibátlan mondat a dorogi Borbála Kórház és Elintéző Intézet nevű intézményben hangzott el, ma fél dél körül.

Szereplők:
takaritónő
becket
MRRK aktivisták, Xéna szakasz

Tartalom:

becket kórházba került. Nem kell megijedni, pusztán röntgen (ahogy Ladik mondaná: rögöny) vizsgálat okán tévelyedtem el picinyt és keveredtem a Matriarchális Radiológusok Rögtönitélő Kommandójának (MRRK) fogságába rövid időre. A királyvárosban rendelő (haha) röntgenosztály egyhónapos előjegyzési idejét kivárva már két alkalommal sikerült azt elfelejtenem és elmulasztanom. Úgy gondoltam, beugrom a dorogiba, hátha ott gyorsabb. Beléptem a rég nem látogatott rendelőbe (ig.vez.főorv. dr. Fartúró), rögtön megrohantak az emlékek: jé, itt kinoztak ájulásig, ez a fogászat - jé, itt baszták el karomat csavarodásilag, ez az ambulancia - jé, itt várattak kisgatyában félórát szolid 5 fokban, ez a reumatológia. Szóval elöntötte a nosztalgia meleg hulláma a testemet, lelkemet egyaránt.
De nem időzhettem tovább boldog gyermekkorom itt töltött napjain rágódva, új kalandok vártak rám a Tisztelt Rtg! osztályon. Keresem. Hol is van? Tábla nyillal, arra. Egy ajtóra mutat. Menjek ki? Merthogy szemmel láthatólag valami kertbe vezet. Biztos. Kilépek a napsütésbe, elindulok a járdán. Kis parkban találom magam, tábla sehol. Megyek a kórház felé, kis séta és ott is vagyok. Ajtón tábla: Röntgen. Bejárat a másik épületben. Ez megzavart. Szemmel láthatólag egy épület van előttem, esetleg több bejárattal. Belépek. Bent tábla, rajta az osztályok nevei. Megnyugszom. Ott van, földszint röntgen. Belépek még egy ajtón, végigmegyek egy folyosón, ez egy elfekvő!! Öregasszonyok lehelgetik az utolsókat, vagy nézik végig, ahogy mások teszik ugyanezt. Újabb folyosó, zsákutca. Takaritónő. Tanácstalan vagyok, mint kisközség, ezért kérdezek. Kiteccikmenniaholbeteccettjönnitovábbésbalra. És valóban, egy csigalépcső eldugott szegletében meglelem a Röntgen táblát, alatta áthúzott Csak a személyzet részére! felirattal.
Bátor vagyok, belépek. Odamegyek egy kis ablakhoz, mert eddig annyira jól szórakoztam, hogy éreztem, ezért fizetnem illik. Na, itt jött az MRRK!
-Papirjait!
-Jó napot! Én vizsgálatra jöttem! - mondtam udvariasan, hátha visszavesz az ismeretlen hang
(termetemből kifolyólag ezek a kisablakok nekem maximum mellbimbó magasságban vannak, nem tudok benézni rajtuk az ober-szervilis meghajlást kivéve, azt meg ugye nem szivesen)
- A PAPIRJAIT KÉRTEM!!!
Odaadom a beutalómat (hú, de jó, hogy ott volt!), meg a TAJ kártyámat gondoltam én pöcs, hogy ez igy már OK, nem sugaraznak majd órák hosszát tökileg, hogy sterilizáljanak, irmagom se maradjon, rohadt papirnélküli köcsögnek!
-Tessék! - ez a sugarazás gondolat kooperativvá tett..
-KÉREM AZ ÖSSZES IGAZOLVÁNYÁT!!!
-??? Pa-pa-parancsol..?
-AZ IGAZOLVÁNYAIT!!!
Ez bekattant, bazdmeg. - Milyen adatomra kiváncsi?! - kérdem én, kicsit felkészülten, ma délután véletlenül épp erről is beszélgetünk a tanitványaimmal, és kicsit rákészültem a témára.
-NÉV, LAKCIM!
-Akkor magának elég a személyim is, és nem kell az adókártyám, meg a jogsim, meg az útlevelem, meg a hajósegyleti tagságim, meg az autóklub tagságim, meg az összes többi, ugye?
-SZEMÉLYI ÉS LAKCIMKÁRTYA!
Elgondolkodtam, hogy mégis benézek, hátha robot. Elvette a személyimet, kinézett,megnézett magának, megjegyezte az arcomat, hogy ha véletlenül mégis életben maradok, majd ki tudjon nyiratni az embereivel. Aztán elkezdte pipálgatni a beutalón található adatokat a személyiben találhatók alapján. Miután kiderült, hogy én én vagyok, és nem valaki más akar egy potya sugarazást visszaélve az én beutalómmal és TAJ kártyámmal:
-300 FORINT!
Beadtam egy kétezrest és kiakadt a rendszer, 10 percet vártam apróra. Végül megjelent, és hozott magával két ánégyest, nagyjából félig, szellősen nyomtatva (nem ám recikling, fasza fehér új papir, rohadjon meg az összes erdő!)
-IRJA ALÁ! AZ EGYIK A MAGÁÉ!
-Köszönöm! - rebegem
-NEM MOST!!! MAJD A VÉGÉN A MAGÁÉ!!!
-Ja, értem. Mert, ha tegyük fel, mégsem élném túl, jó lesz még másnak! - de ezt már csak gondolom, a sterilizálás miatt.

A sugarazás gyors volt egyébként. Volt egy rövid konzilium, hogy ráférek-e a filmre, aztán már kész is voltam.
Újra a váróban. 5 perc múlva kilépett egy ajtón az MRRK főideológusa, kezében az én mellkas felvételemmel. Miközben elment mellettem, hosszan végigmért, mint aki valami különlegesen bizzar, az extrémszex periferiális ágához tartozó, egészen perverz irányúltságomról szerzett tudomást a felvételről. Láttam a szemében, hogy egy földönkivüli lény ledughatta szaporitószervét a nyelőcsövemen, petét rakott a gyomromban és most ott növekszik valami parazita, és ez tisztán látszik a felvételen. Aztán nemsokára kezembe nyomta az Itéletet.

Sima kontúrú rekesz. Szabad laterális sinusok. Tiszta tüdő. A kisvérkör compensalt. A cor nem nagyobb.

Megkönnyebbültem. Elengedtek. Most az egyszer. Ja, és ott volt a nyugta, az ánégyesen.

(na, és még csak ezután következett a Minden Idők Zavart Találkozása, összefüggéstelen mondatok eldadogásával, összevissza nézéssel, satöbbivel. De jó volt!!!)

2007. március 29., csütörtök

Janinak is sikerült!!!

Na, hozsánna Zsuzsanna, Janika is lenyomott végre. Ez van, nem lehet mindig nyerni, na de az má azé' mégis durva!!!
Mindegy, nem sajnáltam tőle, 4 hónapja nem tud megverni, megérdemel egy 6-5 -öt.
Most legalább nyugodtan alhat, és a húgomat sem kelti fel, hogy kekszekkel mutogassa el hogyan kapott ki. (megtörtént eset!!!)

2007. március 28., szerda

Harmadik jelentés

Kapitány a Hajónaplónak

Sikerült. Az Ugrás sikerült. Bebaszov mérnök "addig próbáld, amig nem megy" módszerével lendültünk át a holtponton, és a Nap energiája is sokat segitett. Most a világok közti Semmiben haladunk, de az elképzeléseinkkel ellentétben, továbbra is érzékelünk gravitációs tereket. Érezzük még az általunk ismert Univerzum gravitációs mezejét, de érzékelünk egy másikat is. Vizuális tájékozódási pontjaink még nincsenek, egyelőre nem tudjuk, hogy merre megyünk, egyenletes sebességgel haladva tartjuk az irányt.

2007. március 27., kedd

Nemáá...!!!

Ebből most tendencia lesz, vagy mi a frászkarika?! Má' megint kikaptam a Mikitől, 6-4-re. És igen, nyert, már megint nem figyeltem! Össze kellene kapnom magam, mert igy benne van a pakliban, hogy egyre görcsösebb leszek, olyankor pedig nem vagyok jó.
Ja, és igen, persze, vasárnap még Ati is elgyepált, asszem 6-5-re. Dettó.

Az egészben csak az a vigasztaló, hogy csak megverni tudnak, alázó, nagy győzelmektől még nagyon messze vannak. Még mindig az oroszlán az állatok királya (hehe) csak most másfelé figyel. A sok antilop meg azt hiszi, hogy beteg.

Lesz majd még az fogaknak csikorgatása..

2007. március 26., hétfő

Más tér, más idő

Na, ez nem igaz, megint kikaptam, ilyen nincs, Ati lenyomott, igaz nem nagyon, csak 6-5, de azért mégis. Már megint nem foghatom senkire, csak magamra. Az utolsó négy frémre nem is nagyon emlékszem, annyira máshol jártam.
Másik térben, másik időben.

2007. március 24., szombat

Az úgy volt 1.

részlet Yoko Bono a Holy Sh!t (fúj) zenekar gitárosának vallomásából

Tisztelt Birónő!

Én az események végkifejleténél jószerencsémnek és kivételes önuralmamnak köszönhetően már nem voltam jelen, arról csak harmadik személy - egész pontosan a feleségem, aki tárgyalói és rajongói pozicióban egyaránt résztvevője volt a szerencsétlen eseményeknek - elmondásából van ismeretem.
Az este folyamán, amikor még együtt voltam, az itt többszörös közbotrány okozással és erősen ittas állapotban közszemérem ellen, sérelmünkre elkövetett vétséggel vádolt B. Imre (alias Manfréd) gitárossal, már több baljós eseménynek voltam szem és fültanúja. Zenekari próba volt,melyre én később érkeztem, s amelyen megjelent a zenekar egy új, de még ismeretlen tagja, aki dobos. Megérkezésemkor már megittak egy üveg villányi vöröset, melyet én nem tartottam túl szerencsésnek, egyrészt mert nekem nem maradt, másrészt mert tudom, hogy milyen hatással van a zenei képességeikre.
Balsejtelmem sajnos beigazolódott. A Sex Pistols (fúj) zenekar Bodies cimű számánál például Manfréd végig rajtam vigyorgott, hogy "mit játszol, baszki, engem nézz, ezt kell játszani!!" én meg persze vissza vigyorogtam, mert én játszottam a jót, és végig mutattam neki, hogy "ezt kellene neked, te sügér!" Aztán az első refrén után leesett neki, azután már nem vigyorgott.
A dobos egyébként nem volt rossz, végig fogja hallgatni a számokat, és menni fog. A kezében benne van.

Igen, Birónő, máris visszatérek a tárgyhoz!

Szóval, miután dicstelen véget ért a próbánk, átmentünk a közeli M. Tányér nevű vendéglátóipari étterembe, melyet barátunk vezet és tulajdonol, ahol vádlott és a zenekar basszusgitárosa további alkoholmennyiségek elfogyasztását abszolválták, melyet én továbbra is rosszallással fogadtam, de már nem érdekelt. Az emlitett egységben eltöltött másfél, két óra után vádlott alkoholos befolyásoltsága jelentős mértékben megnövekedett, én akkor már tudtam, hogy nem sokára eléri azt a szintet, amikor kapcsolatunk általam a továbbiakban már felvállalhatatlan. A vendéglátóipari egységben velünk együtt tartózkodó barátok, rajongók, haverok és egyebek társaságában a vádlott a K. Pál és a Borz zenekar koncerjére tervezett látogatni, melyet én, érdeklődésem hiányában kihagytam.
Ekkor hazamentem, gitározni és levelezni. A továbbiakról - borköpködés, emberek provokálása, pocsolyában fetrengés - már csak harmadik személy elmondásából van ismeretem.

Kérem kapcsolja ki!

2007. március 23., péntek

It's only rock and roll













Jön a Stones!!!!!!!!!!

Júli 20., ott a helyünk!
Ha már a tavalyiak kimaradtak!!!

Addig is: Ne szarakodj Keith-el!!!!



A Bigger Bang Tour 2007 állomásai a következők:

Június
5. WERCHTER, BE Werchter Park
8. NIJMEGEN, NL Goffretpark
13. FRANKFURT, DE Commerzbank
16. PARIS, FR Stade de France
18. LYON, FR Stade Gerland
25. LISBON, PT Alvalade Stadium
30. EL EJIDO, SP Santo Domingo Stadium
Július
14. BELGRADE, CS Hippodrome
17. BUCHAREST, RO Lia Manoliu Stadium
20. BUDAPEST, HU Puskas Ferenc Stadium
22. BRNO, CZ Outdoor Exhibition Centre
28. ST. PETERSBURG, RS Place Square
Augusztus
1. HELSINKI, FI Olympic Stadium
3. GOTHENBURG, SE Ullevi Stadium
5. COPENHAGEN, DK Parken Sat.
8. OSLO, NO Valle Hovin Stadium
13. DUSSELDORF, DE LTU Arena
15. HAMBURG, DE AOL Arena Fri.
18. DUBLIN, IE Slane Castle
21. LONDON, UK O2 Arena

2007. március 22., csütörtök

Újra a csúcson

Huuuhhhhhhhhh...

Baró. Most megint OK vagyok. Most sem voltam egyedül, de most már úgy tűnik tudom kezelni a dolgot, és nem nyomta rá a bélyegét a mai teljesitményemre. Az is lehet persze, hogy Ati fogott ki rossz napot, mindenesetre levertem megint, de nagyon.
10-5, ide, ez azért jó nem?! Főleg az utóbbi két hét viszonylatában, amikor egymás után próbáltam fel a zakókat.
Ahogy kell, erős kezdés, egy-egy frémet persze elvitt Ati, ez elkerülhetetlen, de végig magabiztosan vezetve, hoztam a meccset.

Ezt már szeretem...

2007. március 21., szerda

b-type mérnök zseniális javaslata

Kedvenc mérnököm megoldása a következő:

..egy -ismert- módszer van az -ismeretlen- univerzumba történő sikeres ugráshoz, az unevezett 'egy az egymillióhoz' esély....a hajónapló alapján számolva, törekedve arra hogy a sikeres eredmény esélye 1:1000000 legyen, szal a teendő a következő:-a következő ugrás elérhető maximumán ki kell csapni egy kajütablakot (kerek legyen!), és teli torokból angolul segítségért kell kiáltani azűrbe....ha úgy gondoljuk hogy rekedtes a hangunk, akkor karlengetéssel javítva az esélyt újra elérhetjük az 1:1000000-t.jó szelet. :)

(b-type erőmezőőr, vmikori térbelépő ellenőr)

A többi mérnök még számol....

Második jelentés

Kapitány a Hajónaplónak

Nem sikerült az Ugrás. A hajtómű bírta ugyan a terhelést, de a teljesítménye kevésnek bizonyult. Az ismert Univerzum határát nem sikerült elhagynunk, mert túl erős a gravitációja.
Mérnökeimmel a megoldáson dolgozunk. Vagy a sebességünket kellene növelnünk, felpörgetve magunkat egy fekete lyuk gravitációs terében, vagy a Hajó tömegét kellene csökkentenünk. Esetleg a kettőt kombinálva. A probléma az, hogy nem tudom, hogyan csökkenthetnénk tovább a Hajó tömegét. Már szinte minden felesleges dolgot elhagytunk.

A legrosszabb pillanatok az elején és a végén voltak. Nem, inkább a végén. Amikor már biztos volt, hogy nem elég a sebesség, de az akarat még dolgozott, még nem akartuk feladni, de belül már tudtuk, hogy mi fog következni. Lehet, hogy mindvégig tudtuk, vagy legalábbis ettől tartottunk. Hogy talán feleslegesen tesszük meg ezt a hatalmas utat.

Most várunk.
Ötlet?

2007. március 19., hétfő

Jelentés

Kapitány a Hajónaplónak:

Kevesebb mint 17 óra múlva elérjük az ismert Univerzum határát. Utána az Ismeretlen. Nem tudom mi fog történni, nem tudjuk milyen hatások érnek majd minket és a Hajót. Érvényesek-e a fizika itteni törvényei vajon Odaát is? Az azonos töltések vajon taszitják-e majd egymást?

Kevesebb mint 17 óra múlva bekövetkezik az Ugrás. Félek, a főhajtómű nem fogja sokáig birni a kettős terhelést. Ilyen körülmények között még sohasem teszteltük.

Dad for President!!!!!!!!!

HAHAHAHAHAHAHAHAHAHA
HAHAHAHAHAHAHAHAHAHA

baszarás, szétszakadás, még most is fáj az oldalam....!!!!

Ha szar napod van, akkor ezt feltétlenül nézd meg!!!

2007. március 18., vasárnap

Basszusssss....

Ez is megtörtént:
Miki - becket 6-5.
Kurva szoros volt, de akkor is.

Dekoncentráltság. Ez van. Nem lehet csodálkozni rajta.

De legalább kabrióztunk egy jót.

2007. március 17., szombat

Jó kis nap

Én nem akartam nekik szólni, eszembe se jutott. Kettesben akartunk menni, gondoltam, belehúzunk, felmegyünk a Csóványosra utána meg a Nagy Hideg-hegyre a Túristaházba. Kidöglünk, esetleg ott alszunk, ennyi. De Edi szólt Zsuzsinak, Zsuzsi meg a Tamaráéknak, és azon vettem észre magam, hogy kilencedmagammal baktatok a zöldkereszten.
Persze, hogy nem bántam meg. Át kellett tervezni a túrát, volt két ovis, Miki meg a hátán hozta az övét, nem lehetett Gerecse50-ben gondolkodni. Igy is szépet mentünk, közel 15 kilométert. Reggeli a Szent Orbánban (1800-ér, svédasztalos, szép? ja, és plusz kapcsi) azután zöldkereszt, zöld, piros, meg közbe négy hegycsúcs (csak három lett volna, de egyiknél elcsesztük az utat, hehe). Jól éreztem magam, jó hangulatú nap volt.
Akkor kezdtem el vigyorogni, mikor Miki a párkányi hidnál bekapcsolta a GPS-t. Mondom, a hidon azé' még csak átmegyünk égi segitség nélkül, nem?! A túristautaknál jól jött, de én még mindig maradok a jó öreg térképnél, valahogy jobban szeretem azt hajtogatni.
Idő szép volt, mit szép, ragyogó! Le is kapott a Nap mindenkit, le voltunk pirulva rendesen. az idő kicsit párás volt, de azért még szépen be lehetett látni a Dunakanyart meg a Bazilikát.
Visszafelé nyomtunk egy ebédet a fogadóban, marha jó idő volt, kint ettünk, kicsit kellett várni az asztalra, de aztán került. Két és fél órát sikerült eltölteni ott, sokan voltak, nagyon lassú volt a kiszolgálás, János nyűgös is volt miatta. Engem nem zavart, sütött a Nap, jó levegő, kaja, jó társaság, mi kell még? A reggeli után már nem lehettek különösebb illúzióim, de a hétrugós számlám kicsit meglepett, tekintve, hogy én egy Cézár salátát ettem összvissz. Többiek azt hitték fuki vagyok, pedig nem, egyszerűen elég volt ennyi is. Nem voltam éhes, a diéta rendesen átkavarta az étkezési szokásaimat. Najó, persze Edi kajált, ahogy kell.

Ja, ez volt tegnap. Hős vagyok (hérosz - mondaná Zoli), reggel elmentem futni, ráhúztam még két kört. Most meg megyünk grillezni. Utána irány a gasztroenterológia (jaj, egyszer erről még mesélek...)

2007. március 13., kedd

Egy újabb zakó

Összekellene kapnom magam, ma megint lementünk Atival, és megint elvert. Kezd magára találni. Én meg irhatnám a blogomat akár Egy skizofrén naplója cimmel is. Ehh, mindegy, ne is keveredjünk bele, meg lesz ennek a dolognak a megoldása nemsokára (nem biztos, hogy nem kéne félnem tőle).
Lementünk 7 körül, 3-as asztal (az amelyiken a Dagadt játszott vasárnap, erről majd később), az első az enyém volt, az utána következő 4 vagy 5 viszont nem. Jól elhúzott, na. Akkor nyögtem be, hogy 15 frémes a meccs, haha! Azér' legyen valami esélyem is, nem?! Szokásos fej-fej mellett játék, mára már "szokásossá" váló, kulcsfrémben elkövetett kapitális marhasággal.
Ezt figyeld: én jövök, kézböl. Oda teszem a fehéret, ahová akarom. Helyzet tuti, letenném középtájt, elsőt kontrásan középre, második alsófalssal szembe, harmadik 6-os zseb, marad a fekete, az meg ott áll az egyes előtt, csak be kell pöccinteni. Ezt kell csinálni, látom én! Ellenben mit csináltam?! Felveszem a fehéret, elgondolkodom (igen, nyert, hápersze, hogy nem a szitun, hápersze!!!) és ráejtem a feketére!!!!! Ránézek öcsémre, mondom hupsssssszzzzzz... Elindul az arcán egy szolid mosoly. Kéttized másodperc alatt átvált egy akkora vigyorba, mint az enyém, a fényképen, amikor megkaptam az új, királykék, hátsó taposófékes rolleremet. Lassan felveszi a fehéret, arcán még mindig álmodozó farkasmosollyal körbejárja az asztalt, méregeti, mint Piroskát, leteszi és bevarja a saját három golyóját meg a feketét. Basszussss.
Ki is kaptam 8-7-re. Az utolsó frémet elhoztam ugyan, de az csak arra volt jó, hogy zsakettről zakóra csökkentsem a felsőruházatot.
Szörnyű bosszút forralok. Ma gyorsan átlapozom az Agykontrollt! Varázsteát készitek! Viaszfigurát szurkálok tűkkel! Átállok a Sötét Oldalra!
Mittudomén. Valamit.

Ja, igen, a Dagadt! Majd elfeledtem!
Na, van ez a figura, szimpatikus, mint egy tohonya rinocérosz párzási időszakban. Már a múltkor felhivta magára a figyelmet (nem volt nehéz, egyrész 120 kiló, akkora segge van, mint gyapotbála, ráadásul mindig joggingban van, hogy még nagyobbnak nézzen ki, és üvöltve osztja az észt, hogy azért tudd, hogy ki éppen a János a faluban, szóval szolid és finom, mint egy nagydarab, véres steak) amikor haverjával játszott épp, és a csávó megemlitette, hogy ő rajta van az iWiW-en. Eddig semmi rendkivüli. Erre cicceg erősen dagadtunk, hogy nem jó, nem jó, nem jó. Erre már kezdtem figyelni. Kérdi csávó, már miért ne lenne jó, mi baja van vele. Erre a dagi fontoskodva: mert igy bárki, tökkönnyen feltérképezheti a kapcsolati hálódat!! Nézek ki fejemből, fojtom el a röhögést. Há' kiafaszt érdekelne az én kapcsolati hálóm, villanyszerelő vagyok, bazdmeg, nem terrorista! - mondja a kiscsávó, és igazat kellett adni neki. Tényleg nem volt terrorista.
Na ezzel kezdett nálam emberünk, még anno. Időnként feltünt szokott visszafogott eleganciájával, mint Havas (ezt a beképzelt, Viagra-bérletes faszt mit össze tanárurazzák folyton!!!) püspöklila zakójával 91-ben , teleszórta a baromságaival a helyet, és kész.
Vasárnap Mikivel játszunk. Bejött Dagi. Beöltözik biliárdhoz. Felveszi a Kesztyüt. Na most ez az egyik kedvencem, nem azért mert "buzis", vagy mittomén, de baszki, miaszarnak ide kesztyű, amikor a 3-as asztal akkorát lejt az 1-es zseb felé, hogy még egy kocka is begurulna, ha a posztó nincs rendesen letakaritva, ha a posztó alá be van fűzve egy cérnaszál és úgy elviszi a golyót, mint a szél?! Minek az a pöcs kesztyű???!!! Mindegy. Teltek-múltak a frémek, Dagi osztja az észt. Bejött egy csaj is. Na most ez a csaj, nem ám csak úgy volt csaj, volt rajta szép csillogós harisnya, meg kiskosztüm is. Belőtt séró, műköröm. Most fikázom, egyébként nem lehetett hülye csaj, valamelyik egyetemen tanit, ha jól hallottam. Emberünk hangja még erősebb lett, és végig hallgattunk egy kisebb előadást arról, hogy ő bizony a leggyorsabb legény ebben a faluban, mert 2 óra 48 perc alatt elvitte az anyját valahova Békésbe'. De könnyű neki, mer' egyrész kurvagyors kocsija van, másrészt meg kurvajól vezet, ahol tudott 180-al ment, ahol meg nem ott 160-al. Kezdtem tisztelni. Gyermekkorom elfelejtett hőseit juttatta eszembe, csupa Verne figurát, Hatteras kapitány, Nemo kapitány, Grant kapitány (Verne szerette a kapitányokat, az alatt biztos nem rugott labdába férfi az evolúciós hajszában).
És utána kezdett bort szakérteni. Az már azért fájt. De most jött a móka! El kezdi fejtegetni a csajnak, hogy neki vannak ám nagyon drága, meg nagyon ritka borai!! Húú, de szar duma, mondom magamba, mire csávó mondja, hogy van ez Kávéház és hogy ő ott tároltatja a borait.
Erre már Miki is elkezdi hegyezni a füleit (pont lökéshez készülődött). Mert hogy őneki (mármint a daginak) tuti cimborája a tulaj, és bármit megenged neki. Nézek a Mikire, vigyorgok, mert hogy ő a tulaj. Ismered? Dehogy ismerem, - vigyorog Miki - és csak a saját boraink vannak a pinyóban. Bemutatkozol? - kérdem én. Nem, ha ezt a dumát beveszi a csaj, akkor meg is érdemli!!
De nem vette be. Mondom én, hogy azé' okos csaj lehetett! A 92'-es Burdából varrat ugyan, de okos nő!

2007. március 12., hétfő

Az egyik, ami miatt gitározom..

Ismerős?! Nem?? Az egyik legjobb a nyolcvanasokból!! Az a gitárhang!! Gitárszintetizátor, asszem. De nagyon ott van, ahol kell!!



Whatever happened to the friends we had
Just a dusty picture on the self
We had a troubles but the time we had
It is feeling when I'm by myself
And when I get it I get it back
I keep waking up for something new
Am I losing you
Only time will tell
I keep waking up for something new
Am I losing you
Only time will tell
You took a piece of me with you
There was nothing I could lose
You took a piece of me
Where are you, are you dusting pictures too
You were the one who never had to tell
Our dark is secret or how I felt
When I get lonely and I'm by myself
I try to imagine what your doin' now
Only time will tell
I keep waking up for something new
Am I losing you
Only time will tell

Bréking nyúz

Orbán Viktor apja Fenyő Miklós!!!
Ez tuti, most láttam a tévében!
A hasonlóság tagadhatatlan!

2007. március 11., vasárnap

Konzervál-e a rockzene?

Vegyük például Ronnie-t. Az "újfiút", aki még csak 33 éve tag a bandában. Szerinted? Volt ennek az embernek, bármikor, bármi szilárd halmazállapotú táplálék a szervezetében fehér poron kivül?! Idén 60 éves ez is... (najó, mondjuk rajta látszik..)


Vagy vegyük a haverját, Keef-et. Tavaly miatta maradt el brnoi koncert (is), mert pálmafára mászott, hogy kókuszdiót szedjen a csajának, aztán jól fejreesett. Bevitték a kórházba. Meglógott. Néhány nap múlva került elő, seggrészegen. Vérrög volt az agyában (helye az volt neki, az tuti). Na, ez meg 63.
Szép egy sütemény..
(egyébként, beszarás, Gibsonnal pózól, mindig Fenderrel nyomja, nem is értem...)




Vagy itt van még "már csak ritkán dug, inkább szopat" Lemmy. Akkora koncertet adott Alsóörsön 4 éve, hogy azt hittem elszáll a fejem, pedig már akkor már majdnem 60 volt. Most 62. Tavaly a Szigeten (állitólag, - Zozó állitja - ) hajnalban húzták ki valami sátorból, c-re beállva, gatyában, csizmában, papirok nélkül.


Alkat kérdése is, persze. Nem azért mondom, mert nekem ők ideálok, vagy akárcsak kicsit is szeretnék hasonlitani rájuk az extrém méretű piálásuk/narkózásuk/cigizésük terén. Valszeg mindegyik elmulatta már az agysejtjei igen nagy hányadát, és örül, ha még beveszi a kanyart a stage felé. Nem tudom. De az biztos, hogy a zene játék. ( A rockzene meg különösen ) És aki sokat játszik, később öregszik. Nem veszi annyira komolyan magát.

(és még nem is esett szó Iggy Pop-ról, pedig kihagyhatatlan..)

Ja, egyébként Miki megkapta, ma is. 5-3, nekem.
De megint mentek a végtelen dialógusok a fejem "lakójával". Azt mondták a Hangok..."

2007. március 8., csütörtök

Helyreigazitás

Ezt most muszáj, gonosz voltam, és elhamarkodott. Az én "igazán nem telefonfüggő" kisöcsém naná, hogy az utolsó post után 10 perccel beállitott, persze amúgy attilásan virág nélkül, de felköszöntötte a csajokat. Akkor se lepett volna meg, ha rajzolt volna nekik valamit.
Barnival ment ma bilózni, kiváncsi vagyok mi lesz az eredmény! Apropó, Barnabás, róla még fogok irni, de ahhoz még szereznem kell vitriolt, nagyon gonosz akarok lenni, hogy mindenki előtt jól beégessem! Resszkess Börni!!!

Most, engedelmetekkel, beájulok.

Huuuhhhh

Kiűztem az összes démont. A ház megtisztult.

Nincs most egy se, csak néhány kósza szirén. Most jólérzem magam, bár hajmeresztő történet mára is akadt (csak a magam kedvéért, hogy emlékezzem: be kellett volna drótozni magam, ez nagy hiba volt!) Szóval most lesz egy kis nyugi.
Reggel lementem futni. Már a futócipőmet vettem, de még mindig azon filóztam, hogy hagyom az egészet a fenébe és visszafekszem aludni, de nem tettem, ami tekintve, hogy 5 órát aludtam, győzelem volt. A pályán csak a felét nyomtam, mint egyébként, asszem valami virus is kóvályog bennem, meg sietnem is kellett haza. De már maga az, hogy lementem győzelem volt. Kis győzelem ugyan, de lassan kezdek rájönni, hogy ezek a kis győzelmek legalább olyan fontosak, ha nem fontosabbak, mint triumfálni nagy csaták után.
Napok óta nem esett szó biliárdról. Ha ez a töketlen öcsém felvenné a töketlen telefonját, hogy rohadna meg az összes befőttje, akkor talán eshetne.
Még majd próbálkozom. Egy biztos: nem fog iderohangálni virággal a kezében!

Én viszont...















A Tiétek!

2007. március 7., szerda

Meddigbirommeddigbirommeddigbirom????

Ezmostnagyonsoknemtudommeddigbirokennyimindenneltúlsokeznekemrámomlanakadolgoktúlnagyasúlyvalakijöhetnehogylegalábbegykicsitátvegyendesenkisincsmertnemislehetezvanvinnikelltovább.Nemazértiromhogysajnáljatoknemkellhogysajnáljatokezcsakadokumentaristagrafománszenvedélybetegreflexeamignemtörténikvalami.

2007. március 5., hétfő

Robi megnevettetett

OK, OK, előbb kicsit szar kedvem volt, de hát ezért vannak a barátok: Roberto előbb átküldött néhány linket, hát könnyesre röhögtem magam, főleg a másodikon.

Ez az első, itt Keef szénné ég Chuck "kacsa" Berry előtt, aki szemmel láthatóan élvezi a szitut:



Ez meg mégjobb, norvég rendszergazda a középkorban, ékes norvég nyelven, nagggyon jó!!!!



És egy másik Keith. Az Ember Aki Soha Nem Játsza Ugyanazt, ez nem vicces, csak zseniális:



Mindjárt jobb a kedvem. Csak megjön néhány levél...

A koncentrációról

Mikivel játszottam tegnap este. Nyertem, de csapnivaló játékkal. 7-3, de a 6-4 jobban tükrözte volna az egész meccset. Ilyen dekoncentrált még sosem voltam. Nem is igazán akartam játszani, de otthon se lett volna jó. Zenélni kellett volna az talán elterelte volna a gondolataimat. Nem birtam másfelé figyelni, csak befelé. Amikor meg mégis, akkor Miki csak kapkodta a fejét, olyan tempóban dobáltam le a golyókat, amig nem jött az újabb flash, és az újabb hullámvölgy. Iván beállitott egy idő után, az jó volt, akkor egy kicsit kikapcsoltam. Még nem csomagolta el a boardját (én sem a léceimet), Sziszi is lelkes, még valahová el kellene menni sielni, nagyon.
Reggel voltam ügyvédnél, kicsit megnyugodtam, tudom, hogy mi a legrosszabb forgatókönyv. Kabriós tervek takarékon...

Este próba. Még egy kicsit lelkesitenem kell magam, nehogy úgy járjak mint a biliárddal. Az tényleg riasztó volna.
Üres vagyok, nem irok többet, ezt se kellett volna, meglehet...

2007. március 4., vasárnap

Szombat este, Soundtrack

Aztán persze eszembe jutott, hogy becket=birka, hát van itthon nekem kiváló Flector kenyőcsöm, azzal bekentem, és máris vidáman szökdécseltem lefelé. Aztán kisvártatva felfelé, ugyanis senki nem volt még lenn, Petiék még össze sem cuccoltak, még volt kb. másfél óra a kezdésig, igy hát visszajöttem dolgozni. Fél 10-kor mentem le újra, akkor kezdődött. Csabi, Béca + csajaik.
A Soundtrack jó. Hibátlanul játszották a leginkább Tarantinó filmekből ismert slágereket. A helyszin azonban tökéletesen alkalmatlan ilyesmire. Most képzeld el, a Zöldház aulájában, egy visszhangos, hideg, oszlopokkal teli teremben! Nincs rendes világitás, villanyok felkapcsolva, még aki táncra perdült, az is leült egy idő után, annyira nincs hangulata a helynek. Lehet, hogy a Petiék is ezért voltak olyan visszafogottak a bőgőssel, csak álltak egyhelyben és közben nyomták a jobbnál jobb számokat. Én a Petivel bármikor kezet cserélnék, mindent le tud játszani ellentétben velem, akinek 90 fokos csavarral forrt össze a bal karja (el kéne töretnem és helyrerakatni, de az tegye a szivére a kezét, aki erre 37 évesen könnyedén rászánja magát), de ha én gitározom, akkor az legyen Zeusz villáma, nem Pán sipszava. Hogy lirai legyek. Jó, itt nem kell asztalt boritani, itt a gitárnak teljesen más a szerepe, ez szórakoztató zene. De egy kicsivel több dinamika a szinpadon, csak a javára vált volna. És, ugye a Fender Strató énekel. Az enyém meg rúg.
De respekt. Jól játszottak. Egy alkalmasabb helyen, egy klubban, óriási bulit csapnának.
Ja, meg nem nagyon tudnak táncolni sem az emberek. Ezek régi, ravasz zenék. Nem feltétlenül 4/4, Még a roki is ravaszabb, két csaj próbált rokizni, de csak egymást rángatták.
11 felé már nagyon oda voltam, fáradság, álomkór, csipte a szememet a füst, ilyenek. Volt még egy rövid, de annál mulatságosabb disputám a C-re betépett Hérosz Zoltánnal, és hazajöttem. Aztán dolgoztam meg irogattam (meg fél szemmel Pacino-t sasolgattam) f2-ig (mondom, becket=birka).
Ilyeneket nyomtak, mint ez (lehet, hogy ezt pont nem)



Ja, télleg, majd elfelejtettem:
Na, és ez kinek a kedvence volt '86 tájékán?! (csak a zenét figyeld, a két idétlen kölyök nem lényeg)

2007. március 3., szombat

A testedzés hátrányairúl

Ezt a hetet kihagytam futásilag. Mindennap esett, a pálya fel volt ázva, betonon meg nem akarok futni, szétcseszi a térdem, meg a derekam. Ma hajnalban viszont betonkemény tarkómigrénre ébredtem. Letoszolodtam a nappaliba egy Quarelinért, bedobtam, visszamentem. Fél 6. Remek. Tekintve, hogy majd 1 óra volt mikor lefeküdtem, picinyt fusztrált voltam. Nem is tudtam elaludni, fél hétig viaskodtam mindenféle dilemmákkal (aki érti, értse), aztán összeszedtem magam, és lementem a pályára, most nem esett. Marha jó volt. Ez volt az első eset, hogy már ez első körben is elhittem, le tudom futni az egész távot. Egy órát futottam. A végén még rádobtam egy kört, ez ment az MP3 playerben, nem tudtam abbahagyni:




Extra zseniális! Ha hosszabb, még egy kört futok. Én egy hérosz vagyok. (copyright Zozó)

Most viszont úgy fáj a bal forgóm, mint az állat. Ja, és a csuka feltörte a bal lábujjamat. Örülök, ha levonszolom magam Soundtrack-re, megnézni Kovács Petiéket, a Zöldbe. Beszámoló holnap.

Ajánljak koncertet?

Jóvanna! Ajánlok. Méghozzá őt:

Marianne Faithfull
Budapest, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2007. március 12. hétfő 19:30h

Ide mennék, őt megnézném, ha nem lenne hétköznap, és nem lenne próbánk, de a próba az nagyon fontos, mert akkor csak arra kell figyelnem, azt kell megoldanom, amit tudok, és élvezek. Nem kell senkinek a dillemmáját megoldanom, beleértve a magaméit, Let There Be Rock, és vigyor!
Vissza Marianne-hoz. Hát ő egy igazi rockandroll babe, minden jóban benne volt tövig, akarom mondani nyakig :-))))))))). A képet ugyan kicsit árnyalja, hogy a hölgy idén 62, de ez senkit ne tévesszen meg. Ő nem a nagyi! Amit ez a nő nem élt meg az élvezetekből, azt igazán kihagyhatod! De amit átélt, az sem körmenet. Több életre elég rossz döntéssel...
Ha kiváncsi vagy rá, infók:
http://www.est.hu/cikk/45884/marianne_faithfull koncertajánló
http://hu.wikipedia.org/wiki/Marianne_Faithfull magyarul
http://en.wikipedia.org/wiki/Marianne_Faithfull jóval több, angolul
http://www.mariannefaithfull.org.uk/MULTIMEDIA.HTML itt meg is hallgathatod

Mindjárt megnézem a 'Tube-on is, hátha találok valami értelmeset!

2007. március 2., péntek

Helyreállt a világ rendje

Csütörtök este, Szalon, Jani sógor vs Nagymester

Könyörtelen, hideg játékkal, 4-11-es megsemmisitő, minden-reményt felszámoló, feneketlen-mélységbe taszitó, 5XL-es zakót osztottam ki sógornak. Szegény ki akart farolni belőle, abbahagyta volna, 4-9-nél, de gonosz voltam, s nem hagytam.
Zsoltika kezdett azon az asztalon, de mivel nem volt másik szabad asztal, előzékenyen átadta nekünk. Ezt annak ellenére tette, hogy előtte megvertem. Csak egy meccs volt, szegény mindig igy jár, csak keveset játszom vele, pont mire megtalálná az ellenszerem, már vége is. Na, ezek után jött Jani.
OK, többet nem is dicsekszem, de nehéz úgy irni, hogy az ne egy tökszáraz, és más számára tökéletesen érdektelen adattömeg legyen, de, ha valaki nagyon akarja, néhány percre lekösse.
Megpróbálok úgy irni, hogy ne bántsak meg senkit, de, ha mégis becsúszna egy-két morcosabb poén, vágjunk hozzá jó pofát! (lásd Pepó papa poénját a vajonkinekakurvaanyjavolt beszólásával!)
Ez van. Csináljon jobbat aki tud!