Jó kis nap

Én nem akartam nekik szólni, eszembe se jutott. Kettesben akartunk menni, gondoltam, belehúzunk, felmegyünk a Csóványosra utána meg a Nagy Hideg-hegyre a Túristaházba. Kidöglünk, esetleg ott alszunk, ennyi. De Edi szólt Zsuzsinak, Zsuzsi meg a Tamaráéknak, és azon vettem észre magam, hogy kilencedmagammal baktatok a zöldkereszten.
Persze, hogy nem bántam meg. Át kellett tervezni a túrát, volt két ovis, Miki meg a hátán hozta az övét, nem lehetett Gerecse50-ben gondolkodni. Igy is szépet mentünk, közel 15 kilométert. Reggeli a Szent Orbánban (1800-ér, svédasztalos, szép? ja, és plusz kapcsi) azután zöldkereszt, zöld, piros, meg közbe négy hegycsúcs (csak három lett volna, de egyiknél elcsesztük az utat, hehe). Jól éreztem magam, jó hangulatú nap volt.
Akkor kezdtem el vigyorogni, mikor Miki a párkányi hidnál bekapcsolta a GPS-t. Mondom, a hidon azé' még csak átmegyünk égi segitség nélkül, nem?! A túristautaknál jól jött, de én még mindig maradok a jó öreg térképnél, valahogy jobban szeretem azt hajtogatni.
Idő szép volt, mit szép, ragyogó! Le is kapott a Nap mindenkit, le voltunk pirulva rendesen. az idő kicsit párás volt, de azért még szépen be lehetett látni a Dunakanyart meg a Bazilikát.
Visszafelé nyomtunk egy ebédet a fogadóban, marha jó idő volt, kint ettünk, kicsit kellett várni az asztalra, de aztán került. Két és fél órát sikerült eltölteni ott, sokan voltak, nagyon lassú volt a kiszolgálás, János nyűgös is volt miatta. Engem nem zavart, sütött a Nap, jó levegő, kaja, jó társaság, mi kell még? A reggeli után már nem lehettek különösebb illúzióim, de a hétrugós számlám kicsit meglepett, tekintve, hogy én egy Cézár salátát ettem összvissz. Többiek azt hitték fuki vagyok, pedig nem, egyszerűen elég volt ennyi is. Nem voltam éhes, a diéta rendesen átkavarta az étkezési szokásaimat. Najó, persze Edi kajált, ahogy kell.

Ja, ez volt tegnap. Hős vagyok (hérosz - mondaná Zoli), reggel elmentem futni, ráhúztam még két kört. Most meg megyünk grillezni. Utána irány a gasztroenterológia (jaj, egyszer erről még mesélek...)